Hírfolyam - 2018. október 20., szombat

Osztalékká vált osztalékelőleg adózása 2019-ben.
Egy Kft közbenső mérleget készít, és osztalékelőleget hagy jóvá, melynek kifizetése 2018-ban megtörténik. Az szja-t levonják. Mivel az osztalékelőleg kifizetésekor egészségügyi hozzájárulást nem kell levonni, a magánszemélynek lesz a feladata, hogy a beszámoló jóváhagyását követő negyedév 12-éig megállapítsa és befizesse az osztalékelőleget? Jól gondoljuk-e, hogy mivel ez az időpont már 2019-re esik, ezért a szociális hozzájárulási adót szabályozó törvény 2018. évi LII. törvény új szabályi szerint kell majd megállapítani a levonandó szochót (az eho helyett) és az adófizetési felső határt?

Telefonszolgáltatás továbbszámlázása
Egy fuvarozó ("A") cég egy másik fuvarozó ("B") cég részére rendszeresen (havonta) továbbszámlázza (belföldi mobilszolgáltató számlája alapján) 5 db előfizetéses hívószám havi forgalmát (erről kötöttek megállapodást is). A telefonszámlák tartalma: telefonhívások és havi mobilinternet szolgáltatás (2GB/hó), amit "B" fuvarozó cég tehergépjárműveinek vezetői használnak el munkájuk végzése közben. A telefonszolgáltató az általa kiállított számlákban 2018. januárja óta 5%-os ÁFA tartalommal számlázza ki az internetszolgáltatást "A" cég részére, melyet az változatlan összegekkel és változatlan ÁFA mértékkel (5%) számláz tovább "B" cég részére. Helyes-e ez a gyakorlat a továbbszámlázott internet ÁFÁ-jának százaléka és mértéke szempontjából, vagy esetleg 27%-kal kellene elszámolnia azt a két cégnek egymás között (tekintve, hogy "A" cég tevékenységszerűen nem távközlő vagy internetszolgáltató vállalkozás)?

MOL Limo szolgáltatás elszámolása társaság esetében
Ügyfelem egy szálláshely-szolgáltatással foglalkozó cég, amely kiadó lakásainak nagy száma miatt karbantartót alkalmaz a lakások körüli apróbb hibák elhárítására. A karbantartónak időnként kisebb anyagbeszerzések miatt igénybe kell vennie a MOL LIMO szolgáltatást. A MOL Limo szolgáltatás lényege, hogy a legközelebbi járműt applikáción keresztül lefoglalja, felveszi és azt használja. A zárást követően a szolgáltató használati díjat és várakozási időt számláz. Hamarosan cégek számára is elérhető lesz a szolgáltatás, így kérdésem az, hogy amennyiben megfelelő számviteli bizonylattal alátámasztható az ügylet, így a szolgáltatás költsége teljes mértékben igénybe vett szolgáltatásként könyvelhető-e és a kapcsolódó áfa levonható-e?

Kft ügyvezetőjének járulékfizetése
Egy kft tulajdonos-ügyvezetője a Cégtől semmilyen jövedelmet nem vesz (nem vett) fel, és nem áll vele sem megbízási, sem egyéb jogviszonyban. 2017. decemberig nappali tagozatos egyetemi hallgató volt és december 31-ével az egyetemet félbeszakította. 2018. Január 1-től katás egyéni vállalkozó, amelyben fizeti a havi 50 ezer Ft tételes adót. A kft ügyvezetői beosztása (munkát gyakorlatilag nem végez) után kötelező –e valamilyen járulékot fizetni? Ha igen, mit és mennyit?

Lakás bérbeadásával kapcsolatos költségek elszámolása
2011-ben a magánszemély /tulajdonos/ megvásárol egy lakóingatlan 30 %-át, majd 2013-ban a 70 %-át is. Építési engedélyt kér, mert ház alsó szintjét beépíti lakásnak. Majd a használatbavételi engedélyt kap 2014-ben. Ház egy részét bérbe adja 2015-ben és a bérbeadás szabályait úgy alkalmazza, hogy 90 %-os jövedelmet állapit meg a bevételből. 2017-től tételes költségelszámolásra tér át és értékcsökkenést is elszámol a vételár 30 és 70 %-a után is, plusz a közüzemi költségek. A két lakás /alsó szint és felső szint/ közül egy éve az egyik lakatlan a tulajdonos külföldi tartózkodása miatt , a másik lakott. Tehát a közüzemi díjak és az écs is teljes egészében a bérbeadás bevételét terhelik. Amíg a tulajdonos is a lakásban tartózkodott, úgy számoltuk el a költségeket, hogy a lakás alapterületére számítottuk arányosan. Tehát az összes közüzemi díj alapterület arányosan lett beszámítva a bérbeadás bevételével szemben. Mivel a tulajdonos külföldön él, amit ottani munkaviszony igazolással, ideiglenes külföldi lakcímkártyával tud igazolni, jelenleg a teljes közüzemi költséget vonjuk le a bérbeadás bevételéből, valamint a teljes écs-t , mivel a lakásban csak a bérlő tartózkodik. Helyesen járunk-e így el, amennyiben nem úgy mi a helyes költségelszámolás módja erre az esetre?

Ital- és kávéautomata értékcsökkenési elszámolása
Cégünk ital-és kávéautomata üzemeltetésével foglalkozik. Szerződésünk van a Magyar Postával, ők szerelték be a fekete dobozt, melyet ki is számláztak nekünk. A számla így néz ki: AFE tartozék: "x" összeg + áfa AFE beszerelési ktg.:"x" összeg +áfa Állami támogatás : "x" összeg ( nincs áfa ) Jól gondoljuk, hogy ezeket a felügyeleti eszközöket ( támogatással nem csökkentett értéken) tárgyi eszközként kell könyvelésünkben szerepeltetni, s így értékcsökkenést is kell számolni rájuk? A problémánk az, hogy jelen esetben több 10 millió forintos bekerülési értékről beszélünk összesen, aminek nagyon magas az éves értékcsökkenése, amelynek következménye, hogy cégünk eredménye negatív lesz. Van-e arra lehetőség, hogy ezen fekete dobozok után, a cég nem számol el értékcsökkenést? Ha nincs, akkor milyen lehetőség van arra, hogy egy ekkora mértékű kötelezővé tett beruházás ne tegye veszteségessé a vállalkozás eredményét?

Motorkerékpár beszerzésének áfa elszámolása
Egy Kft. 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerez be. A személygépkocsi analógiájára levonható-e a beszerzést terhelő áfa az üzleti célú használat arányában?

Kapcsolt vállalkozás minősítése, bejelentési kötelezettség
"C" Kft-ben 50-50%-ban tulajdonosok "A" és "B" magánszemélyek, akik ügyvezetők is egyben. Szerződést kötnének folyamatos szolgáltatásra "P" Bt-vel, ahol "A" magánszemély szülei a tagok (Beltag és kültag). Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, és be kell jelenteni?

Feleslegessé vált eszköz kivezetése a könyvekből
Cégünk bérel egy földterületet, amin parkolót létesített dolgozói részére. A parkoló beruházását aktiváltuk, mint bérelt ingatlanon végzett beruházást. A bérletet idén fel fogjuk mondani. A bérbeadónak nincs szüksége a parkolóra, mint szántóföld használja tovább a területet. Hogyan tudom a könyvekből kivezetni a parkoló aktivált értékét? Mi ennek az eseménynek a társasági adó vonzata?

Különbözeti adózás mellett járulékos költségek áfa elszámolása
Egy belföldi használtautó kereskedő adóalany különbözeti adózás keretébe vont használt személygépjárművet vásárol továbbértékesítési céllal egy német viszonteladótól online árverésen. A közvetítő cég számlája kezelési költséget, és aukciós díjat is tartalmaz a gépjármű vételára mellett, de ezt a két tételt közösségen belüli szolgáltatásnyújtás áfakóddal (Innergemeinschaftliche Leistung) jelöli meg. Emellett külön leszámlázza a gépjármű Magyarországra történő szállítását is ugyanezen áfa kóddal. Jól értelmezzük-e, hogy a közösségen belül igénybe vett szolgáltatások esetén (kezelési költség, aukciós díj, és szállítási költség) be kell vallani a 27%-áfát, és ugyanezen összeget levonásba is helyezhetjük függetlenül attól, hogy különbözeti adózás szerint vásárolt áruhoz kapcsolódnak? A magyar adóalany az általános szabályok szerinti adózik áfa tekintetében.

Képzést követően átadott eszközök elszámolása a képző intézménynél
Egy Kft kiemelt informatikai pályázat keretében – digitális szakadék csökkentése célcsoportok számára -, mint képző intézmény köteles a képzésben résztvevőknek eszközöket (tablet) biztosítani. A jelentkezők felé semmilyen költséget nem háríthat át. A képzéshez szükséges eszközök (jelen esetben a tabletek) elszámolhatók e képzés részét képező anyagköltségként, vagy pedig egyéb személyi juttatásnak minősül, és mint ilyen adófizetési kötelezettség terheli? A tabletek a hallgatóknál maradnak a képzést követően.

KATA adózási forma ismételt választása
Egyéni vállalkozó 2017-ben lépett ki a kisadózó adózási forma alól. Ezt az egyéni vállalkozását 2018. júliusban megszüntette. Választhatja új vállalkozás indításakor a kisadózó vállalkozói formát 2018-ban?

Megszűnő vállalkozásnál tárgyi eszköz forgalmi adó elszámolása
KATA-s egyéni vállalkozó 2017.12.20-án beszerzett tárgyi eszköz után levonta az áfa-t (nettó érték: 393.701 Ft, áfa: 106.299 Ft). 2018.09.18-án a vállalkozás megszűnik. Mekkora összegű fizetendő áfa-t kell bevallania a 2018. szeptemberi áfa bevallásában a tárgyi eszköz után?

Az AB megsemmisítette a cégek kényszertörlése esetén a tisztségviselők, tagok eltiltásra vonatkozó törvényi rendelkezést
Az Alkotmánybíróság ez év december 31-i hatállyal megsemmisítette azt a törvényi rendelkezést, hogy ha egy céget kényszertörlési eljárásban törölnek a cégjegyzékből, akkor eltiltják azt, aki az eljárás megindításakor vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő vagy tag volt, hogy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává legyen, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.

Az Agrárkamara kezdeményezte az illegális kutak bírságmentes engedélyeztetési időszakának meghosszabbítását
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte az illegálisan kialakított kutak bírságmentes engedélyeztetési időszakának meghosszabbítását 2020 végéig. A hatályos szabályozás szerint az ilyen kutak fennmaradását csak 2018. december 31-ig lehet bírságmentesen engedélyeztetni. A javaslatról a napokban tárgyal a kormány.

Deloitte: automatizálás útján bebiztosítható az áfalevonási jog

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2017. évben, az általa közzétett statisztika alapján összesen 156 612 adószakmai ellenőrzést zárt le, melynek eredményeképpen 211,7 milliárd forint nettó adókülönbözet feltárására került sor. A kiszabott szankciók (adó- és mulasztási bírság, késedelmi pótlék) összértéke szintén meghaladta a 200 milliárd forintot. A korábbi időszakokhoz hasonlóan a megállapítások legjelentősebb része, közel 80 százaléka áfa adónemben született. Ezen stagnáló szám mutatja, hogy az elmúlt években és jelenleg is a legtöbb adóper megindításának az alapja az áfajogvita - írja közleményében a Deloitte.

The post Deloitte: automatizálás útján bebiztosítható az áfalevonási jog appeared first on Adó Online.

Az Országgyűlés előtt a kormányjavaslat: 12 millió forintra nő az alanyi áfamentesség határa

Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról címmel terjesztett be törvényjavaslatot pénteken a kormány.

The post Az Országgyűlés előtt a kormányjavaslat: 12 millió forintra nő az alanyi áfamentesség határa appeared first on Adó Online.

A NAV is felkészült a karácsonyi csomagforgalomra

Felkészült a karácsonyi csomagforgalomra a Magyar Posta és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - hangzott el az M1 aktuális csatorna műsorában.

The post A NAV is felkészült a karácsonyi csomagforgalomra appeared first on Adó Online.

Nagyot nőtt az átlagkereset

2018. augusztusban a bruttó átlagkereset 321 200 forint volt, 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH.

The post Nagyot nőtt az átlagkereset appeared first on Adó Online.

Tovább mérséklődött az üzemanyagok ára

Csökkentette az üzemanyagok literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol pénteken.

The post Tovább mérséklődött az üzemanyagok ára appeared first on Adó Online.

Érdekesség az EU Bíróság gyakorlatából: a trust intézménye és a tőkekivonási adók

Nemcsak a magánszemélyeket, hanem a társaságokat is megilleti a szabad mozgáshoz való jog, valamint a letelepedés szabadsága. Ahogy korábban is kiemeltük: egy cég székhelyének áthelyezése országhatáron belül általában zökkenőmentes. Tagállamon belüli mozgás azonban már számos kérdést felvet. Azt, hogy mi minősül társaságnak és megilleti-e a letelepedés szabadsága, azt az Európai Bíróság joggyakorlata és értelmezése határozza meg.

The post Érdekesség az EU Bíróság gyakorlatából: a trust intézménye és a tőkekivonási adók appeared first on Adó Online.

Vissza a munkába! – az otthoni gyermeknevelés után visszatérő munkavállalóval kapcsolatos teendők

Nemcsak az otthoni gyermeknevelés után munkahelyükre visszatérő anyák vagy apák számára tartogat kihívásokat a munka felvétele, hanem a munkáltatónak is számos speciális kötelezettségük van a visszaléptetés és az azt követő időszak során. Cikkünkben összefoglaljuk, milyen munkavállalói jogok érvényesüléséről kell ilyenkor gondoskodnia a munkáltatónak.

The post Vissza a munkába! – az otthoni gyermeknevelés után visszatérő munkavállalóval kapcsolatos teendők appeared first on Adó Online.

Akié az internetkapcsolat, azé a felelősség

Felelős a szerzői jogok megsértéséért az a felhasználó, akinek internetkapcsolatával a jogsértést fájlmegosztással elkövették, nem mondhatja azt, hogy egy rokona használta a kapcsolatot - mondta ki ítéletét az

The post Akié az internetkapcsolat, azé a felelősség appeared first on Adó Online.

Tb-tévhitre figyelmeztet a Deloitte

Az egyik leggyakoribb tévhit külföldi magánszemélyek magyarországi munkavégzése kapcsán, hogy nem kell Magyarországon személyi jövedelemadót fizetni, ha a külföldi társaság által belföldön foglalkoztatott munkavállaló 183 napnál nem tölt többet az országban. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű, több tényezőt is figyelembe kell venni, ha biztosan el akarják kerülni a cégek az adókockázatokat - figyelmeztetet közleményében a Deloitte.

The post Tb-tévhitre figyelmeztet a Deloitte appeared first on Adó Online.

Adócsaló autókereskedők ellen indul eljárás

A gyanú szerint mintegy 600 millió forintnyi adó befizetését kerülte el két autókereskedő, az ügyészség indítványozta letartóztatásukat - közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.

The post Adócsaló autókereskedők ellen indul eljárás appeared first on Adó Online.