Hírfolyam - 2026. szeptember 30., szerda

Főállású egyéni vállalkozó járulékfizetése táppénz alatt kettős jogviszonyban
Adott egy magánszemély, aki heti 30 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozó. Veszélyeztetett terhesség okán táppénzre megy, de a táppénzes papírt csak a munkaviszonyának tekintetében kéri, mert az egyéni vállalkozói tevékenysége tekintetében nem áll fenn a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség (terápiákat tart). Így csak a munkaviszonyára tekintettel fog táppénzben részesülni. Az egyéni vállalkozásában ebben az esetben mentesül a minimum járulékfizetés alól?

Nem kell igényelni a dízeltámogatást, automatikusan érkezik
A dízeltámogatás teljesen automatikus, azt nem kell igényelni, és a bankszámlaszámot sem kell bejelenteni. A legfeljebb 150 lóerős, kizárólag dízelüzemű gépjárművek üzembentartói összesen 20 ezer forint támogatást kapnak négy részletben, amit automatikusan utal a Kincstár.

Amit a vagyonadóról eddig tudni lehet
Az adó a magánszemélyek és a vagyonkezelési konstrukciók egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonát terhelné évente, az értékhatár feletti részre vetített 1 százalékos mértékkel. Vagyonadót kell fizetni - a belföldi magánszemélyeknek, - a külföldi magánszemélyeknek, - a vagyonkezelési adóalanyoknak.

Szeptember 30 az szja 1% regisztrációs adatlap benyújtási határideje
A 26EGYREG jelű adatlapot azoknak a civilszervezeteknek kell beadniuk, akik 2027-től igényt tartanak magánszemélyek 1%-os felajánlására, és korábban még nem regisztráltak. Az adatlap az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban található meg.

Felelősségi szabályok a munkaviszonyban a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján
A munkaviszonnyal összefüggő kárfelelősségi szabályokat rendszerezi a téma. Bemutatja a munkáltatói objektív felelősség alóli mentesülés eseteit, a munkavállaló károkozása esetén alkalmazandó szabályokat. A téma kitér a leltárhiányért való felelősség kérdésére és ismerteti a kárigény érvényesítésével kapcsolatos főbb szabályokat.

Magyar egyéni vállalkozás adózása írországi munkaviszony mellett
Írországban főállású munkaviszonyban dolgozó magyar állampolgár szeretne Magyarországon másodállásként egyéni vállalkozást alapítani. Tevékenységi köre szoftverfejlesztés lenne. A munkákat az Upwork felületén keresztül vállalná és értékesítené (távolról nyújtható szolgáltatás). Mivel az érintett jelenleg életvitelszerűen Írországban él és dolgozik és ezen a jövőben sem kíván változtatni, kérdésem arra irányul, jól gondolom-e, hogy a fent említett magyarországi másodállású egyéni vállalkozás technikailag ugyan létrehozható, de a távoli szolgáltatásnyújtásból származó bevétel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján Írországban lesz adóköteles?

2026-ban alkalmazható üzemanyagárak
A személyi jövedelemadóról szóló - többször módosított - 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat. Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

"Kisbusz" beszerzésének és üzemeltetésének Áfa-ja
„Kisbusz” személyszállítást végző /TEÁOR 4939/ áfa körös vállalkozás egy autókereskedő cégtől Mercedes-Benz Sprinter vtsz 8703 személygépkocsit vásárolt 13,6 M Ft-ért /áfa 2,89 M Ft/. Össztömeg 3.500 kg, szállítható személyek száma 9 fő. A gépjárművet kizárólagosan vállalkozási célra használja. Visszaigényelheti a beszerzés utáni áfá-t, illetve a gázolaj, a fenntartási, szervizelési és alkatrész költségek áfá-ját levonásba helyezheti?

Tévesen beküldött 58-as bevallás javítása
Magyar állampolgár életvitelszerűen Franciaországban él, állandó tartózkodási helye Franciaország, biztosítási jogviszonya Franciaországban van. Magyarországon egyéni vállkozást indított, mint átalányadózó. Az elmúlt években főfoglalkozású egyéni vállalkozóként működött, az 58-as bevallások beküldése megtörtént, tb és szochó megfizetésre került. Álláspontunk szerint nem jöhetett létre Magyarországon biztosítási jogviszony, egyéni vállalkozóként és tb és szochó fizetésre nem kötelezett a fenti esetben az egyéni vállalkozó. Véleményünk szerint T101E nyomtatványon módosítani kell a jogviszony jellegét, T1041-es bejelentést törölni kell. Az időszak 2 évet ölel fel. A kérdésünk, hogy a már beküldött 58-as bevallások esetében, melyeket szerintünk be sem kellett volna küldeni, hogyan "korrigáljuk"? Az önellenőrzés, melyben a járulékok mértékét 0 Ft-tal beküldjük, nem tűnik jó megoldásnak, hisz be sem kellett volna küldeni a szóban forgó bevallásokat.

2025. évi osztalék kifizetése után fizetendő szocho
Kérdésem, hogy a 2025 évi osztalék kifzetésére vonatkozik. Az osztalékot 2026 évben veszem fel, akkor az után nem kell szociális hozzájárulási adó fizetnem, mivel a 2025 évi jövedelmem meghaladta a szochó plafont?

GKI: az euró bevezetése nem cél, hanem csak eszköz
A magyar gazdaság középtávú kilátásait alapjaiban határozza meg az euró bevezetésének terve, az euró ezzel együtt is csak eszköz, nem pedig cél. A cél ugyanis az, hogy Magyarország gazdasági értelemben a következő évek és évtizedek nyertesévé tudjon válni, és ki tudjon törni a közepes fejlettség csapdájából - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésben, amelyet az MTI-hez is eljuttatott.

NAV: szerdáig lehet regisztrálni az szja 1 százalékára
Szeptember 30-ig kell regisztrálniuk azoknak a civil szervezeteknek, amelyek 2027-től igényt tartanak a magánszemélyek 1 százalékos szja-felajánlására, és korábban még nem regisztráltak. Fontos, hogy a határidő jogvesztő - hívta fel a figyelmet keddi közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Dízeltámogatás,1 plusz 1 százalék | NAV-Figyelő 39. hét
A NAV új tájékoztatót tett közzé a dízeltámogatással kapcsolatban annak érdekében, hogy az érintettek könnyebben eligazodjanak a jogosultsági feltételek és a kifizetés folyamatának részleteiben.

Ajándékozási illetékkötelezettség haszonélvezeti jog megszűnése esetén
Egy magánszemély 2022-ben megszerzett egy haszonélvezettel terhelt ingatlant. Az ingatlan megszerzésekor az egyik haszonélvező lemondott ezen jogáról, a másik viszont – valószínűsíthetően tévedésből – továbbra is haszonélvező maradt. Az ingatlan tulajdonosa 2022–2024 között jelentős összegű értéknövelő beruházást hajtott végre az ingatlanon, a telken álló lakóingatlan nagy mértékben kibővítésre került. A haszonélvezeti jog – a felek közötti, ettől eltérő megállapodás, illetve az erre utaló ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában – az ingatlan egészén, azaz a telken és annak építkezéssel keletkezett növekményén is fennállt. A haszonélvezeti jog jogosultja 2026-ban lemondott ezen jogáról, a lemondás következtében a tulajdonosnak illetékkötelezettsége keletkezett. Keletkezik-e ilyen esetben illetékfizetési kötelezettség? Mi tekinthető az illeték alapjának? Alkalmazható-e a konkrét esetben a ráépítéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentesség?

Túlórapótlék helyett pihenés – valós opció vagy jól hangzó ígéret?
A jogalkotó többek között a pihenőnapra, illetve pihenőidőre elrendelt rendkívüli munkavégzésért járó magasabb mértékű bérpótlék megállapításával gondoskodott róla, hogy a pihenés lehetőségének megvonásáért a munkáltató a munkavállalót szükségképpen kompenzálja. Lehetőséget biztosított ugyanakkor arra is, hogy a munkavállaló regenerálódását a munkáltató másik pihenőnap, illetve megfelelő heti pihenőidő kiadásával biztosítsa, ebben az esetben a kötelezően fizetendő bérpótlék mértéke csökken. A munkáltató tehát látszólag szabadon dönthet arról, inkább fizet többet vagy inkább máskor mond le a munkavállaló jelenlétéről, érdemes azonban tudni, a kompenzáló pihenőidő kiadása nem mindig valós opció.

KPMG: összetett szabályozást igényel a vagyonadó
A vagyonadóról elsőre a hétköznapi értelemben vett milliárdosok juthatnak eszünkbe, pedig a valóságban az érintettek köre jóval szélesebb is lehet. Az 1 milliárd forintot meghaladó magánvagyont érintő, évi 1 százalékos vagyonadó tervezett bevezetése nem az adókulcs miatt vet fel kérdéseket, hanem azért, mert rendkívül összetett feladat meghatározni, mi számít vagyonnak, hogyan kell azt értékelni, és miként lehet az adófizetést ellenőrizni. A KPMG szakértői szerint a szabályozás sikerének kulcsa végső soron nem a tervezett bevétel nagysága, hanem a rendszer gyakorlati működőképessége lehet.

Greenwashing: szigorúbb szabályozás
Az EmpCo Magyarországon is új, szigorúbb szabályokat hozott a vállalkozások környezetvédelmi és fenntarthatósági kommunikációjára, amelyek 2026. szeptember 27-től alkalmazandók Azt hogy kire és milyen főbb követelményekkel alkalmazandók az új előírások, az az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértői magyarázzák el.  

Szigorúbb vagyonadót és széles körű katát ígért Magyar Péter
Adózási kérdésekről is beszélt a kormányfő országjárásának szolnoki állomásán.

Az Európai Bizottság éves jelentése az unió adózási helyzetéről (41. rész)
Az Európai Unió Bizottsága minden évben jelentést tesz közzé a tagállamok adózásáról. Sorozatunkban a közelmúltban kiadott 2025-ös jelentés legfontosabb megállapításait ismertetjük. A következő részekben a legutóbbi adóreformokat ismertetjük.

Ingyenes ügyletek áfája (LI. rész)
A munkáltató által biztosított csoportos munkásszállítás főszabály szerint a munkavállaló érdekeit szolgálja, bizonyos körülmények között azonban tekinthető úgy, hogy a munkáltató adóköteles bevételszerző tevékenysége érdekében kerül rá sor.