Hírfolyam - 2018. május 25., péntek

Életbiztosítás visszavásárlásának könyvelése
Betéti társaság élethosszig tartó befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kötött 2012-ben, ahol a Bt a szerződő, és magánszemély (Bt. beltag) a kedvezményezett. 2018-ban a törvényi változások következtében a gazdálkodó szervezetnek adókötelezettsége keletkezne, ezért a Bt. 2017.11.24-i értéknappal az életbiztosítási szerződést visszavásárolta, a pénzt a biztosító 2017. november 30.-án átutalta a Bt-nek. A gazdasági esemény könyvelési lépéseiben szeretnék segítséget kérni.

Adatvédelmi nyilvántartás szerződéses kapcsolat esetén
Ügyfeleim nagyszámú vevő-, ill. vendégkörrel foglalkoznak (Óra-ékszer kiskereskedő, autószerelő, étterem, parkolóház, zöldséges, nyomtatványbolt, taxis). Az adatvédelmi szabályzatban, amelyet az Önök oldaláról töltöttem le, azt olvasom, hogy ügyfélnyilvántartást kell vezetni. A vevők, ill. vendégek között vannak természetesen visszatérők, de elsősorban az étteremben, taxisnál és a kisker-ben inkább az a jellemző, hogy mindig újabbak jönnek. Aki számlát kér, azoknak az adatait kezeli az éttermes, ill. a kiskereskedő, hiszen a kiállításra kerülő számlán fel kell tüntetni a vevő nevét, címét. Ezeket a számlákat én pl. meg sem kapom, mert az összegeket beütik a pénztárgépbe, a gépi nyugtát pedig a számla náluk maradó piros példánya mellé tűzik, a beütött összeg pedig a napi zárásban szerepel, természetesen nem elkülönítetten. A taxis pedig folyamatosan kezeli az utasok adatait, hiszen, ha címre megy, tudnia kell az utas nevét és a címét, függetlenül attól, hogy kell-e számlát adnia, vagy elég csak a nyugta. Az autószerelő és a parkolóház nem üzemeltet pénztárgépet, onnan a minden egyes ügyletről kiállított számlát megkapom, tehát ott elvileg én is tudom vezetni ezt a nyilvántartást. A szállítók azért nem "érdekesek", mert nagyjából ugyanazokkal a szállítókkal dolgoznak, ill. a taxis általában ugyanahhoz az autószerelőhöz jár, ugyanannál a kútnál tankol, stb. . Szükséges ez a nyilvántartás ilyen esetben ? A taxis pl. biztos nem fogja felírogatni, hogy mikor kihez és milyen címre ment, főleg nem, ha fuvar közben veszi fel a következő címet.

Tagi jogviszony minősítése Kft-ben
Kiskereskedelmi tevékenységet végző Kft. mindkét tagja 50%-os részesedéssel rendelkezik. Egyikük az ügyvezető. Mind a ketten kiszolgálják a vásárlókat (közreműködnek). Ha az ügyvezető nulla forintos megbízási díjért ügyvezet és kiszolgálja is a vevőket, akkor neki két jogviszonyt kell-e jelenteni a 08-as bevallásban vagy pedig a személyes közreműködésével tagi jogviszonyosnak jelentem és akkor ez lefedi az ügyvezetését és a személyes közreműködését is? Természetesen a garantált bérminimum után megfizeti a járulékokat a magasabb járulékalappal. A másik nem ügyvezető tag is lehet tagi jogviszonyban? Azért lenne célszerűbb, mert van amikor napi 8 óránál többet van a telephelyen, valamint minden szombaton is nyitva tartanak és nincs lehetőség neki a következő héten szabadnapot adni, mert mind a kettejük munkájára napi szinten szükség van. Gondolom ilyenkor nála is a magasabb járulékalappal kell számolnom.

Teendők végelszámolás lezárása elutasítása esetén
Végelszámoltam egy céget. 2017 nyarán beadtam a záró mérleget, záró bevallásokat, megkaptam a NAV-tól az igazolást. Ügyvéd/ügyvezető határidő csúszás miatt a cégbíró elutasította a végelszámolást, és új eljárásra utasította a társaságot, a határidő túllépésért. Mi a teendőm ebben az esetben? Gondolok itt a NAV-os (elmaradt) bevallásokra, amik nem mentek be mert azt gondoltuk, hogy lezárva a társaság, illetve a beszámoló most hogy fog kinézni? Nyitó mérleg, vagy rendes éves záró mérleg. A társaság nem működik, már bankszámlája sincs, de újra kellene kezdenem a végelszámolást.

Helyesbítő számla kiállítása
Egy kézi számlatömbben kiállított számlán tévesen került megadásra a vevő címe. Számlával egy tekintet alá eső okiratot szeretnénk kibocsátani az Áfa tv. 170. § (1)-ben leírtaknak megfelelő adattartalommal. Felmerült a kérdés, hogy lehetséges-e egy A/4-es lapon elkészíteni ezen okiratot, vagy a kézi számlatömbben kell kitöltenünk? Ha lehetséges, és szigorú számadás alá kell vonni az okiratot, akkor milyen sorszámtartományt (-tól, -ig) kell megadni a szigorú számadású nyomtatványok listájában? Külön oldalra kell felvezetni? Milyen javítási lehetőségünk lenne abban az esetben, ha a számla számlázó programmal lett volna kiállítva? Akkor elegendő lenne szintén egy A/4-es papírra vetni, saját sorszámozással?

Használt lakás és a berendezés értékesítése áfa kötelezettsége
Egy Kft. használt lakás vásárlással, felújítással, eladással foglalkozik. A megvásárolt ingatlan felújításával kapcsolatos anyagok áfáját nem igényelték vissza. Az ügyvezető kitalálta hogy mielőtt értékesítené a lakást berendezteti lakberendezővel, megvásárolta az ehhez szükséges berendezési tárgyakat bútorokat, lámpákat, képeket, szőnyegeket stb. A lakás 2018 júniusában értékesítésre kerül, a vásároló az összes berendezési tárggyal együtt fogja a lakást megvenni. Jól értelmezzük e, hogy ebben az esetben a lakást áfa nélkül, viszont a berendezési tárgyakat áfásan kell értékesítenie és a berendezési tárgyak áfáját a beszerzéskor visszaigényelheti?

NGM: a diákok munkavállalásáról
A diákok munkavállalását is a Munka törvénykönyve szabályozza, így a 16. életévüket betöltött tanulók foglalkoztatásánál is fontos az írásban rögzített munkaszerződés. A18. életévét be nem töltött személy munkaszerződéséhez szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása is. A diákoknál is lehetséges egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka, jár nekik az éves rendes szabadság időarányos része és a törvény szerinti minimálbér.

Az Európai Bizottság elmarasztaló döntése a szeszesitalok magyarországi adóztatásáról
Az Európai Bizottság szerint bizonyos párlatokra vonatkozó adószabályok a helyi termékeknek kedveznek, amivel Magyarország megsérti az erre vonatkozó uniós irányelvet. Uniós jogba ütközik, hogy például a pálinkára, valamint bizonyos növényi eredetű italokra - amelyeknél a nemzeti termelés jelentős - Magyarország mentességet biztosít a népegészségügyi termékadó alól, míg más hasonló áruk, például a vodka, a whisky, a gin vagy a brandy esetében nincs ilyen mentesség.

EU-bíróság: kizárható az alanyi adómentesség utólagos választásának lehetősége
Nem ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely kizárja annak lehetőségét, hogy a kisvállalkozások számára fenntartott alanyi áfamentesség visszamenőleges hatállyal választható legyen. Kimondták, hogy nem ellentétes az uniós irányelvvel az olyan nemzeti szabályozás, amely az adóalanyokat akkor is kötelezi a gazdasági tevékenységük megkezdésének bejelentésére, ha az abból származó bevételük nem haladja meg a kisvállalkozásoknál előírt mentességre jogosító értékhatárt.

3,3 milliárd forint támogatás mentorprogram keretében a kkv-knak
Mentorprogram keretében a kormány az elkövetkező három évben 3,3 milliárd forintot fordít a kis- és középvállalkozások megerősítésére, elsősorban gyártói, menedzsmenti, pénzügyi és gyakorlati ismereteik bővítésére. Beszállítói programmal is segítik a kkv-kat, erre az idén 3 milliárd forint áll rendelkezésre, ami bővíthető.

A SZÉP kártyával kapcsolatos díj változásáról
2018.05.21-el hatályát vesztette az 55/2011. Korm. rendelet, helyébe a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet lépett. Az új Rendelet egyik, munkavállalót érintő rendelkezésével foglalkozik Hírlevelünk.

Regisztrált könyvelőnek minősül-e a kamarai tag könyvvizsgáló?
A társaság könyvvezetését / kettős könyvvitel / kamarai tag - nyílvántartási számmal rendelkező - könyvvizsgáló végzi. Kérdésünk az, hogy ez megfelel-e annak, illetve eleget tesz-e annak a feltétel rendszernek amely ilyen esetben a regisztrált könyvelő általi végzés jelentene.

3006/2018. útmutató az állami adó-és vámhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, a 2017. évi CLI. valamint a 2017. évi CLIII. törvények alapján történő bírságolási gyakorlatáról
Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) alapján történő bírságolási tevékenysége során adóhatósági szankcióként – többek között – adóbírságot, illetőleg mulasztási bírságot szabhat ki. A jogszabálysértések miatt alkalmazott szankcióknak kettős szerepük van: egyrészt anyagi hátránnyal sújtják az adózót az elkövetett jogsértésekért, másrészt megelőző, visszatartó hatást fejtenek ki a hasonló hibák, mulasztások jövőbeni elkerülése érdekében.

Közlemény az üzemanyagárakról
A személyi jövedelemadóról szóló - többször módosított - 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat. Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

A kisvállalati adó szabályozása (Információs füzet)
2017. január 1-jével jelentős mértékben megváltozott a kisvállalati adó szabályozása. Az adókötelezettség ekkortól nem a pénzeszközök változásának a vállalatból ki- és bevont pénzeszközökkel kiigazított értékére, hanem a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékra és a tőkeműveletek egyenlegére épül. Emellett kedvezőbb lett számos részletszabály is. A változások eredményeként az adókötelezettség meghatározása egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik.

Szűkült az adóparadicsomok listája

Két újabb ország, a Bahama-szigetek, valamint Saint Kitts és Nevis került le pénteken az Európai Unió adóparadicsomokról összeállított feketelistájáról, amelyet tavaly decemberben hagytak jóvá.

Brazil szójával csaltak egymilliárdot

A gyanú szerint csaknem egymilliárd forinttal károsította meg egy cégláncolat a költségvetést, az elkövetők külföldről beszerzett szója áfájával "ügyeskedtek" - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense pénteken az MTI-t.

Hazai munkahelyeket is érint az automatizáció

Az automatizálás Magyarországon egymillió munkahelyre fog érdemi hatást kifejteni 2030-ig a mérsékelt ütemezési forgatókönyv alapján - állapította meg az MTI-nek eljuttatott tanulmányában a McKinsey vezetési tanácsadó cég.

Csúcson a beruházások - infografika

Történelmi rekordot értek el tavaly a beruházások, megközelítve a 6,5 ezer milliárd forintos szintet. A költségvetési szervek 59 százalékkal többet invesztáltak, mint egy évvel korábban. Az InfoTandem infografikája.

Költözés és munkaviszony

Mi a jogi jelentősége, ha a munkavállaló elköltözik? Kötelező-e a munkavállalónak követnie a munkáltatót, ha a cég székhelyet vált? Összefoglaljuk, milyen teendői vannak a feleknek, ha a munkaviszony fennállása alatt valamelyikük elköltözik.

GDPR: nem büntetné a kkv-kat a kormány

A kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Bőven maradt még a SZÉP-kártyákon

Pünkösdöt követően nagyjából még 3,1 milliárd forint május végig elköltendő összeg maradt a SZÉP-kártyákon - tájékoztatták az MTI-t a kártyakibocsátó pénzintézetek.

Bebetonozták az orosz adórendszert

Oroszország nem változtat az adórendszerén az elkövetkező hat évben - jelentette ki Anton Sziluanov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese, pénzügyminiszter kedden, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

Több állást hoznak a robotok, mint amennyit visznek

A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése hozzájárul a munkahelyterméshez, az új állások betöltéséhez azonban egyelőre hiányzik a megfelelő szakembergárda – mutat rá az MIT és az EY felmérése.

Végrendelet nélkül darabjaira hullhat a családi cég

Azoknál a családi vállalatoknál, ahol az öröklés sorrendje egyértelmű és megegyezik a törvényes renddel, feleslegesnek tűnhet végrendelkezni, azonban a gyakorlat nem ezt mutatja. Ha az örökösök nem értenek egyet, hosszú évekig húzódó pereskedés kezdődhet, ami a kapcsolatok mellett a cég teljesítményére is kihat. A cégvagyon megóvása és a vállalat jövője az érintetteken is túlmutat, hiszen Magyarországon a GDP több mint felét családi cégek állítják elő, jelentős részükben pedig aktuális probléma a generációváltás.