Ellenőrzésre számíthatnak
-a többszörös székhely-, illetve tulajdonos-váltással érintett adózók,
-a több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel működő vállalkozások,
-az előtársasági időszakban nagy összegű fizetendő és levonható áfát bevallók,
-a tartósan veszteséges, ugyanakkor folyamatosan működő cégek, különös tekintettel a nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására.

Február 15-től egy hónapig teljesíthetik a magyar gazdálkodók az úgynevezett monitoring adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségüket, ennek elmaradása esetén az MVH akár 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot is kiróhat - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara legfrissebb tájékoztatójában.

Csak kereseti korlátok figyelembevételével dolgozhatnak azok a megváltozott munkaképességű munkavállalók, akik igénybe veszik a rendszeres szociális járadékot (rszj) és a korábbi munkaképesség csökkenésük az 50 %-ot , vagy a jelenlegi rendszer alapján az össz-egészségkárosodásuk a 40 %-ot elérte.
A kereseti korlát szerint hat hónap átlagában nem lehet több a bruttó keresetük, mint a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) 80 %-a.

2010. február 1-ig a felmondási védelem a gyermekgondozási segélyt (a továbbiakban: GYES) igénylő szülőt illette meg a gyermek hároméves koráig akkor is, ha a szülő már visszatért a fizetés nélküli szabadságról.

Az ideiglenes jelleggel végzett (alkalmi) iparűzési tevékenység kezdetét a megkezdése előtt, de legkésőbb a kezdés napján köteles az adózó az állami adóhatóságnál bejelenteni a 10THIPA adat- és változás-bejelentő lapon. Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység után fizetendő adóról a tevékenység befejezésének napján bevallást kell beadni és ezzel egyidejűleg kell megfizetni az adót is. Az ideiglenes tevékenység befejezését nem szükséges külön bejelenteni, a tevékenység befejezését követően beadott bevallással egyúttal ezt a kötelezettséget is teljesíti.