Hírfolyam - 2026. április 23., csütörtök

Ingatlan értékesítéskori besorolása
Ajándékozás útján szerzett ingatlan értékesítésből származó jövedelem meghatározásához szeretném kérni az Önök segítségét. Az ingatlan amit a magánszemély eladott az ingatlan nyilvántartásban gyümölcsös és gazdasági épület, szántó megnevezésű ingatlanként szerepel és az adásvételi szerződés is ezt tartalmazza. Kérdezném, hogy ezzel az elnevezéssel hogyan kell értelmezni az eladott ingatlant, termőföldnek-e a szántó és gyümölcsös miatt, vagy pedig egy épület értékesítésnek a hozzá tartozó földterülettel. Az eladó tulajdonos a gazdasági épülettel kapcsolatban azt nyilatkozta hogy az valójában. egy kis lakóépület, tanya. Ebben az esetben mi számít, az hogy milyen épületről van szó a valóságban, vagy pedig az ingatlan nyilvántartásban szereplő elnevezés?

Katából kiesés
Adott egy KATA alá tartózó egyéni vállalkozó, tojáskereskedő egy piacon. Az Önkormányzat ahol a piac területileg elhelyezkedik a kerületben lakó nyugdíjasainak utalványt ad Húsvétkor és Karácsonykor. A nyugdíjas az utalvánnyal fizet a tojásért a piacon, amit kereskedő a pénztárgépben utalványként rögzít. Összeszámlálás után leadja a CSAPI-nak és értéküket a számlájára utalja az Önkormányzat. Emiatt kiesik-e a kereskedő a KATÁ-ból?

Ajándékba kapott ingatlan értékesítése utáni SZJA fizetés
2024 évben az apa megkapta ajándékként a gyerekétől az ingatlant, és az ingatlan ajándékozási szerződésben az ingatlan forgalmi értékét feltüntették 170 Mó HUF-ként, beadták a B400-as adatlapot is az összeg feltüntetésével. Az ajándékozás illetékmentes volt. A megajándékozott 2025 évben eladta az ingatlant 140 Mó HUF-ért. Van-e szja fizetési kötelezettsége a megajándékozottnak, ha igen, akkor mi után kell számolni?

Szavazatszámláló távolléti díja
Munkavállaló szavazatszámláló bizottság tagja volt, a szavazatszámlálást követő napon mentesítve lett munkavégzési kötelezettsége alól. Ezen a napon 12 óra munkavégzésre lett volna beosztva. 12 óra távolléti díjra jogosult?

Magyar Könyvvizsgálói Kamara: felhívás a könyvvizsgálati kötelezettségüket elmulasztók számára
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara több ezer cégnél élt megkereséssel, mert a nyilvánosan elérhető céginformációk alapján a beszámolójukat könyvvizsgálói jelentés mellőzésével tették közzé, annak ellenére, hogy a számviteli törvény rendelkezései szerint kötelezettek voltak beszámolójuk könyvvizsgálatára. A kamarai adatbázis 2025. augusztus 31-ig tartalmazza a letétbe helyezett jelentéseket, így kaphattak felszólítást olyan cégek is, amelyek ezt követően hozták nyilvánosságra a jelentésüket.

Érkeznek az adószámla-értesítők a gazdálkodóknak
A NAV április 20-tól küldi az adószámla-értesítőket a gazdálkodóknak. Adószámla-értesítőt csak az kap, akinek ötezer forintnál több tartozása, vagy ezer forintnál több túlfizetése van, és idén még nem kapott késedelmi pótlékról szóló tájékoztatást. Az adószámla aktuális állapota bármikor megtekinthető a NAV Ügyfélportálján (ÜPO). A túlfizetés kiutalása, vagy tartozásra átvezetése az „Átvezetés és kiutalási kérelem” elnevezésű űrlapon kérhető.

NAV: már a HIPAK is elérhető az online nyomtatványkitöltő alkalmazásban
Az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) már a 25HIPAK és 26HIPAK (bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén) jelű űrlapok is kitölthetők. A HIPAK bevallás az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) is elérhető marad 2026. december 31-ig, így ebben az időszakban a bevallás mindkét felületről teljesíthető. A változás a beadás módját érinti, a bevallás felépítése és működése nem változott.

Saját fejlesztésű termék könyvelése
Tisztelt Szakértő Az alábbi témában kérem segítségüket: Egy cég fejleszt egy minőségi-prémium kategóriás hifi berendezést későbbi gyártás és értékesítés céljából. Ez több éven keresztül fog tartani. Az ehhez szükséges, folyamatosan beszerzett anyagokat 2025 évben a 16-os számlaosztályra könyveltük, itt gyűjtjük éveken keresztül a költségeket és amikor elkészül a késztermék, akkor aktiválom. Jól gondolom-e, hogy mivel nem történik aktiválás, így év végén csak az itt kimutatott értéket könyvelem T413-K414 tételként és más tennivalóm nincs?

Kezelt vagyon könyvvizsgálati kötelezettsége valós értékelés esetén
A Számvitelről szóló törvény (Számv. tv.) 154. § (1a) bekezdése a bizalmi vagyonkezelésben lévő kezelt vagyonok számára mentességet biztosít a könyvvizsgálat alól. A valós értékelés szabályainak körében a Számv. tv. 59/A. § (15) bekezdése előírja, hogy amennyiben nem kötelező a könyvvizsgálat, akkor az értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások felülvizsgálatára független könyvvizsgálót kell megbízni. A jogszabály itt a 155. § (3) bekezdést hivatkozza (árbevétel és létszám), de a kezelt vagyon számára a 154. § (1a) ad teljes mentességet a könyvvizsgálat (155. §) alól. A Számv. tv. 154. § (1a) bekezdéséhez fűzött indokolás alapján: „A törvény a bizalmi vagyonkezelés bizalmi jellegére tekintettel a bizalmi vagyonkezelőt mentesíti a kezelt vagyon éves beszámolójának, illetve egyszerűsített éves beszámolójának könyvvizsgálata és közzététele alól, így a kezelt vagyonra nem vonatkozik a könyvvizsgálati, a nyilvánosságra hozatali és közzétételi kötelezettség.” A kezelt vagyon tekintetében – összhangban a 154. § (1a)-hoz fűzött indokolásban meghatározott jogalkotói céllal – az 59/A. § (15) alapján nincs könyvvizsgálati kötelezettsége a vagyonkezelőnek, mivel a 154. § (1a) a kezelt vagyonnak teljes mentességet biztosít a könyvvizsgálat alól?